Magunkról

	Előhang vannak vidékek gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül szavak sarjadnak rétjein gyopárként sziklás bércein szavak kapaszkodnak szavak véremmel rokon a patak szívemben csörgedez csobog télen hogy védjem befagyok páncélom alatt cincogat jeget-pengető hangokat tavaszok nyarak őszeim maradékaim s őseim vannak vidékek viselem akár a bőrt a testemen meggyötörten is gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül Kányádi Sándor
Sipos Lóránt: Sáros utca Marosvásárhely

Szeretettel köszöntök Mindenkit, aki a Marosvásárhely-Baja Baráti Társaság Egyesület honlapjára látogatott!
Méltán tehetik fel a kérdést, mi indít vajon valakit/valakiket arra, hogy ezen a néven Marosvásárhely-Baja baráti társaságot alakítsanak? Egyrészt személyes motiváltságomat nem tagadhatom - családom erdélyi gyökerei illetve más baráti szálak kapcsán. Ami mégis a legfőbb kiinduló pontja volt az Egyesület létrehozásának, hogy 2002-ben Baja-Marosvásárhely hivatalos testvérvárosi megállapodást írt alá. A megállapodást követően, néhány lelkes vásárhelyi polgár hazatérve úgy határozott, megalapítják a Baja-Marosvásárhely baráti társaságot. Több ízben tettek kísérletet arra, hogy viszont egyesületi szándékra leljenek a bajaiak között, de erre valamiért válasz nem érkezett.
2005. november elején erdélyi barátaink meghívására, tizenketted magammal egy nagyon tartalmas hétvégét tölthettünk el testvérvárosunkban.  Újra megfogalmazódott a kérés - jó lenne együttműködni!
Az alapítók elgondolása szerint, az együttműködés legfőbb gerincét a személyes, baráti kapcsolatok adhatják. Ez lehet a kizárólagos alapja, hogy a két város civil kapcsolatait szorosabbra fűzzük. (Társadalmi, egyházi, kulturális, idegenforgalmi, oktatási, sport, és egyéb más területeken.)
Erdélyi látogatásunkból hazatérve, 2005. november 20-án megalakítottuk a baráti társaságunkat 13 fővel. A korábban leírtakból egyértelműen kiderül, hogy a kívánt tevékenységünk célpontja nem kizárólagosan a másikat, az-az Marosvásárhelyt célozza meg, hanem szeretnénk önmagunk felé is feltenni a kérdést, hogyan tudunk közös nemzeti, keresztyén, polgári értékek mentén felelősen gondolkodni itthon Baján. Úgymond közös ügyeinkben összefogni, és együtt megmozdulni. (Ezen értékek felmutatása szűkebb pátriánk felé.)
Fontosan momentuma egyesületünknek, hogy nem titkos, hanem baráti alapon szerveződik. 
Hagy zárjam azzal, amivel kezdtem, Kányádi Sándor záró sorával "vannak vidékek legbelül", melyekben lehetnek közös gondolataink nemzetről, magyarságról levethetetlenül.
Kecskemét, 2006-04-30.

                                  
Bánné Kiss Erzsébet
Egyesület elnöke

A MAROSVÁSÁRHELY-BAJA BARÁTI TÁRSASÁG EGYESÜLET
- módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt -

ALAPSZABÁLYA

Az alapító tagok 2005. november 10-13. között, baráti meghívásra Marosvásárhelyre látogattak, ahol családias légkörben, a Baja-Marosvásárhely Baráti Társaság tagjainak és családtagjainak vendégeiként töltöttek el három szép napot.

E látogatás alkalmával, a testvér-szervezet tagjaival történt megegyezés értelmében, a két város civil kapcsolatainak erősítése céljából bajai székhelyű egyesület alapítását határozták el, az alábbiak szerint:

AZ EGYESÜLETRE VONATKOZÓ ADATOK

Az egyesület:

1./ Neve:                                                         Marosvásárhely-Baja Baráti Társaság Egyesület
2./ Az egyesület székhelye:                              6500 Baja, Szent Imre tér 1. I/2.
3./ Az egyesület felügyeletét ellátja:                  Bajai Városi Ügyészség
4./ Közhasznúsági fokozat:                              közhasznú

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJAI ÉS FELADATA

Az egyesület céljai:

1. Az egyesület célja Marosvásárhely és Baja városok lakossága, illetőleg különböző szervezeteik kapcsolatainak létrehozása, erősítése, a két város között 2002. július 13. napja óta hivatalosan fennálló testvérvárosi kapcsolat civil szférára történő kiszélesítése, a két város önkormányzata között fennálló testvérvárosi kapcsolat valódi, kölcsönös előnyökkel járó tartalommal való "kitöltése".
2. Együttműködés előmozdítása a városok lakói és szervezetei között gazdasági, társadalmi, egyházi, kulturális, idegenforgalmi, oktatási, sport és egyéb más területeken.
3. Marosvásárhely és Baja lakói közötti civil együttműködés erősítése, súlyt helyezve a családok közötti baráti kapcsolatok kialakítására, egymás kölcsönös meghívására - a Baja-Marosvásárhely Társasággal szoros együttműködésben.
4. Olyan rendezvények anyagi és erkölcsi támogatása, amelyeken a két városból egyaránt kerülnek ki résztvevők. Segítségnyújtás a marosvásárhelyiek részére a Baja városi rendezvényeken történő részvételhez. Közös rendezvények szervezése.
5. A két város (testvérvárosok) kulturális életének, kulturális örökségének egymásnak történő bemutatása, különös tekintettel közös és külön történelmünk egyes részleteinek feltárására. Az erdélyi magyar történelem minél szélesebb körű megismertetése a bajaiakkal.
6. Ki- és beutazások támogatása, amelynek során szervezett keretek között marosvásárhelyiek utaznak Bajára, illetőleg bajaiak Marosvásárhelyre.
7. Marosvásárhely városa és lakói részére segítségnyújtás az Európai Uniós tagságra való felkészüléshez.
8. Minél szélesebb körű lehetőség megteremtése arra, hogy a két város fiataljai egymással barátkozzanak és közös programokon vehessenek részt, hogy az egyesület által meghatározott célok jövője is biztosított legyen.

Az egyesület feladata:

Az egyesület feladata a fenti célok minél teljesebb körű megvalósítása a jelen alapszabályban részletesen meghatározott szervezeti keretek között, a tagság tevékeny közreműködésével.

Az egyesület közhasznúsága:

Az egyesület az 1997. évi CLVI. törvény előírása szerint közhasznú szervezetként kíván működni, a törvény 26. § c./ pontjában meghatározott közhasznú tevékenységek közül céljai alapján az alábbi közhasznú tevékenységeket látja el:

• nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

• kulturális tevékenység,

• kulturális örökség megóvása,

• a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

• -sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,

• euroatlanti integráció elősegítése.

Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen az egyesület által nyújtott közhasznú szolgáltatásokból.

Az egyesület - közhasznú céljának megvalósítása érdekében - vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az ebből származó bevételt kizárólag a közhasznú célok megvalósítására fordíthatja.

A vállalkozási tevékenység a közhasznú célok megvalósítását, továbbá az egyesület vagyonát nem veszélyeztetheti.

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységére köteles fordítani.

III.

AZ EGYESÜLET FELELŐSSÉGE

1./ Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

2./ A tagok csak a tagdíjakat, illetve a közgyűlés által megállapított egyéb díjakat kötelesek az egyesületnek megfizetni.
Az egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

IV.

AZ EGYESÜLET TAGJAI ÉS A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE

1./ Az egyesület tagja lehet: magánszemély, gazdasági társaság, egyesület, társadalmi szervezet, alapítvány, közhasznú társaság, köztestület, mindazok, akik az egyesület céljaival egyetértenek és az alapszabályt magukra kötelezőnek tartják, azt elfogadják.

2./ A tagsági viszony felvétellel jön létre. Ennek feltétele, hogy a tagjelölt írásbeli tagfelvételi kérelmet terjesszen elő az elnökség részére, és ezen kérelmet legalább két egyesületi tag írásbeli ajánlásával támogassa.

3./ A tag felvételéről az elnökség határoz.

4./ Az egyesület a tagjairól nyilvántartást vezet.

5./ Az egyesület tagja egyidejűleg más társadalmi szervezetnek is tagja lehet.

6./ Az egyesületbe való belépés és az egyesületből való kilépés önkéntes.

7./ Az egyesület jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjai tagsági jogaikat képviselőjük útján gyakorolják.

8./ Az egyesület pártoló tagja lehet, aki az egyesület alapszabályát és más belső szabályzatát elfogadja, magára nézve kötelezőnek tartja és az egyesület elnökségével együttműködési megállapodást köt.
A pártoló tagot a közgyűlésen csak tanácskozási jog illeti meg, egyesületi tisztségre nem választható.

V.

A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE

A tagsági viszony megszűnik:
a./ a tag kilépése,
b./ a tagdíj vagy vagyoni hozzájárulás befizetésének a tag által az esedékességet követő három hónapon belüli elmulasztása,
c./ a tag halála, illetőleg jogutód nélkül megszűnése,
d./ kizárás
esetén.

Amennyiben az egyesület tagja a tagdíj vagy vagyoni hozzájárulás befizetését az esedékességet követő 3 hónapon belül elmulasztja, úgy az elnökség a tagot írásban felszólítja 8 napos póthatáridő kitűzésével a befizetésre. Ha a befizetés az így megszabott póthatáridő alatt sem történik meg, abban az esetben az elnökség írásbeli határozatával törli a tagot az egyesület tagjainak nyilvántartásából. E határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye az egyesület közgyűléséhez.

Azon tagot, aki magatartásával, nyilatkozataival méltatlanná vált a tagságra, illetőleg aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, továbbá aki az egyesületi tagsági viszonyból származó kötelezettségeinek sorozatosan nem tesz eleget, ki kell zárni a tagok sorából.

A pártoló tagsági viszony megszűnik:

a./ a pártoló tag kilépése,
b./ a pártoló tag halála, illetőleg jogutód nélküli megszűnése,
c./  kizárás
esetén.

A pártoló tagot az elnökség határozatával kizárhatja, amennyiben a pártoló tag az együttműködési megállapodásban, vagy az egyesület alapszabályában foglaltakat súlyosan megsérti, illetőleg olyan magatartást tanúsít, vagy nyilatkozatot tesz, amellyel méltatlanná válik a pártolói tagságra.

A kizárásról mind a tag, mind a pártoló tag vonatkozásában az elnökség dönt, titkos szavazással. A kizárásról határozó elnökségi ülésről az érintett tagot (pártoló tagot) értesíteni kell, részére védekezési lehetőséget kell biztosítani. Az elnökség - erre irányuló kérelem esetén - a kizárással érintett tagot (pártoló tagot) meghallgatja.
A kizárás tárgyában hozott határozatot az elnökség köteles írásba foglalni és postai úton az érintett tag (pártoló tag) részére kézbesíteni.

A kizárt tag (pártoló tag), amennyiben az elnökség kizárásról szóló határozatát sérelmesnek tartja, az írásbeli határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet az egyesület közgyűléséhez. 

VI. 

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

1./ Az egyesület szervei:

a./ közgyűlés
b./ elnökség

Az egyesület közgyűlése - szükség szerint - egyéb bizottságokat hozhat létre. Az egyesület a tisztségviselőket nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel a közgyűlésen választja.

Az egyesület éves bevétele várhatóan nem haladja meg az ötmillió forintot, ezért a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI törvény 10 §-a értelmében nem kötelező, ezért felügyelő szervet az egyesület nem hoz létre.

 KÖZGYŰLÉS

1./ Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés.
A közgyűlés az egyesület tagjainak összessége.
A közgyűlésre meg kell hívni a közgyűlés által választott állandó bizottságok tagjait.

2./ A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.
A közgyűlés összehívása a tagoknak - a közgyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően - kézbesített írásbeli meghívóval történik, amelynek tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét. A közgyűlés ülései nyilvánosak.

3./ Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével indítványozza.
A közgyűlés összehívásáról az elnökség gondoskodik.

4./ A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagoknak több, mint 50 %-a jelen van.
Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 15 napon belül azonos napirenddel, új írásbeli meghívóval újra össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a tagokat erről mind az eredeti, mind a megismételt közgyűlés meghívójában tájékoztatták.

5./ A közgyűlés általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait.
Titkos szavazással hoz határozatot a közgyűlés, ha a jelenlévő szavazásra jogosultak 20 %-a ezt kéri.

6./ A közgyűlésnek a jelenlévő tagok legalább  2/3-ának támogató szavazatával meghozott határozata szükséges:

a./ Az egyesület feloszlásának vagy más szervezettel történő egyesülésének elhatározása,
b./ az alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása;
c./ az elnökség által kizárt tag (pártoló tag) által benyújtott fellebbezés elbírálása
d./ az egyesület tisztségviselőinek visszahívása
esetén.

A kizárása ellen fellebbező tag (pártoló tag) részére lehetőséget kell biztosítani arra, hogy védekezését és érveit az egyesület tagjai, illetőleg a közgyűlés részére akár írásban, akár szóban előadhassa. Amennyiben igényli, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kizárással érintett tag (pártoló tag) a közgyűlésen a fellebbezésről történő határozathozatalt megelőzően felszólalhasson.

7./ A közgyűlést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az elnök által ezzel megbízott elnökségi tag (alelnök) vezeti.

8./ A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. az alapszabály megállapítása és módosítása,
2. a tagdíj szabályzat elfogadása,
3. az egyesület tisztségviselőinek megválasztása 3 évre,
4. a két közgyűlés közötti időben megüresedett helyre megválasztott tisztségviselők megerősítése,
5. az elnökség beszámoltatása, döntéseinek és ajánlásainak szükség szerinti felülvizsgálata,
6. szervezeti és működési szabályzat elfogadása,
7. az elnökség határozatai ellen a közgyűléshez beterjesztett fellebbezések elbírálása,
8. az egyesület fő céljainak és tevékenysége fő irányainak meghatározása,
9. az egyesület éves költségvetési tervének elfogadása, az egyesület éves beszámolójának jóváhagyása, az egyesület közhasznúsági jelentésének elfogadása, a tagdíjak összegének megállapítása,
10. a kizárt tag (pártoló tag) által benyújtott fellebbezés elbírálása,
11. az egyesület feloszlásának kimondása,
12. az egyesület más társadalmi szervezetekkel történő egyesülésének kimondása,
13. feloszlás, illetőlegegyesülés esetére rendelkezés az egyesület vagyonáról,
14. fegyelmi szabályzat megalkotása,
15. szükség esetén befektetési szabályzat elfogadása,
16. a közgyűlés döntéseinek megfelelően meghatározott más kérdések.

9./ A közgyűlés - a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseken kívül - dönthet minden olyan kérdésben, amelyet az elnökség, illetve valamely tag a közgyűlés elé terjeszt, vagy a jogszabály  hatáskörébe utal.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685 § b.) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közgyűlésről jelenléti ívet kell felvenni és részletes jegyzőkönyvet vezetni. A jegyzőkönyvből a közgyűlés ideje és helye is ki kell, hogy tűnjék. A jegyzőkönyvet az elnök és két e célra megválasztott egyesületi tag hitelesíti.
A jegyzőkönyvbe bármely tag vagy képviselője betekinthet.

Határozathozatal esetén a közgyűlés jegyzőkönyvében a határozatot kiemelve és részletesen az alábbiak szerint kell rögzíteni:

1. A határozatokat évente folyamatosan sorszámozva, törve a tárgyévvel, zárójelben a közgyűlés naptári időpontjával kell megjelölni.
2. A határozat tartalmát (rendelkező részét) pontosan és teljes terjedelemben kell meghatározni
3. A rendelkező rész után meg kell határozni a határozat hatályát.
4. Rögzíteni kell a határozathozatal során a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

A közgyűlés fentiek szerint elkészített jegyzőkönyveit, mint a határozatokat tartalmazó nyilvántartást egybe kell fűzni és  évenkénti bontásban az iratok között egységesen kezelni.

ELNÖKSÉG

1./ Az egyesület operatív irányító szerve a közgyűlés által választott három tagú elnökség, amely elnökből és két elnökségi tagból áll. A két elnökségi tag egyben az egyesület alelnökei.

A közgyűlések közötti időben az egyesület tevékenységét az elnökség irányítja és ellenőrzi.

Az elnökség az általa elfogadott munkaterv és ügyrend alapján tevékenykedik.
A közgyűlésnek tevékenységéért felelősséggel tartozik.

2./ Az elnökség - szükség szerint - általában negyedévenként, de évente legalább kétszer tart ülést. Az ülésen az elnökség tagjain kívül tanácskozási joggal részt vehetnek az állandó vagy eseti jelleggel meghívottak is. Az elnökségi ülések nyilvánosak.

Az elnökség ülését az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az erre kijelölt elnökségi tag (alelnök) hívja össze. Az elnökségi ülés összehívása a tagoknak - az ülés időpontját legalább 15 nappal megelőzően - kézbesített írásbeli meghívóval történik, amelynek tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét és napirendjét.

Az elnökség határozatképes, ha az ülésen az elnökség legalább két tagja jelen van.

Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha a javaslatról tartott szavazás második alkalommal is szavazategyenlőséget eredményez, a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Az elnökség üléseit az elnök - akadályoztatása esetén az erre kijelölt elnökségi tag (alelnök) - vezeti.
Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell az ülés helyét, idejét, napirendjét, a határozatokat és röviden az ülésen elhangzottakat.
Az elnökség üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, határozathozatal esetén a jegyzőkönyvben rögzíteni kell a konkrét határozatra igennel vagy nemmel szavazó tag nevét.

A határozatokat évente folyamatosan sorszámozva, törve a tárgyévvel, zárójelben az ülés naptári időpontjával kell megjelölni.
Az elnökségi ülések így elkészített jegyzőkönyveit, mint a határozatokat tartalmazó nyilvántartást egybe kell fűzni és évenkénti bontásban az iratok között egységesen kezelni.

Egyebekben az elnökség működésére ügyrendjének rendelkezései az irányadóak, mely ügyrendi szabályzatot az elnökség köteles az alakuló közgyűlést követő 30 napon belül kidolgozni.

3./ Az elnökség feladata és hatásköre:

1. végzi az egyesület cél szerinti tevékenységét a közgyűlések közötti időszakban, végrehajtja a közgyűlés határozatait,
2. gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, előkészíti üléseit, gondoskodik az előterjesztések egyeztetett kidolgozásáról és a közgyűlés elé terjesztéséről,
3. bizottságokat hozhat létre és beszámoltathatja azokat,
4. megállapodásokat köt az állami, társadalmi és más szervekkel, gondoskodik ezek végrehajtásáról,
5. munkájáról beszámol a közgyűlésnek,
6. eljár a közgyűlés által reá átruházott hatáskörében.

Az egyesület képviselete:

Az egyesületet hatóságok, harmadik személyek felé az egyesület elnöke képviseli, az elnök képviseleti joga önálló - kivéve a bankszámla feletti rendelkezést. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnökség bármely két tagjának együttes aláírására van szükség.
Az elnök akadályoztatása esetén az egyesület két elnökségi tagja (alelnöke) együttesen jogosultak az egyesület képviseletére.

TISZTSÉGVISELŐK

1./ Az egyesület tisztségviselői:

a./ elnök
b./ két elnökségi tag (alelnök)

2./ Az egyesület elnöke

Az elnököt a közgyűlés választja 3 éves időtartamra. Az elnök újraválasztható és a közgyűlés által visszahívható.
Az elnök irányítja a tisztségviselők és alkalmazottak munkáját, képviseli az egyesületet.

Az elnök:

1. elnököl a közgyűlésen,
2. vezeti az elnökség üléseit,
3. kívülálló harmadik személyekkel szemben képviseli az egyesületet,
4. ellátja a közgyűlés és az elnökség által rábízott, valamint a szervezeti és működési szabályzatból reá háruló feladatokat,

Az elnök tevékenységét társadalmi munkában látja el.

3./ Az egyesület elnökségi tagjai (alelnökök):

Az elnökség tagjait (alelnököket) szintén a közgyűlés választja 3 éves időtartamra, újraválaszthatóak és a közgyűlés által visszahívhatóak, tevékenységüket szintén társadalmi munkában látják el.

Az elnökségi tagok (alelnökök) részt vesznek az elnökség ülésein és munkájában, eseti jelleggel, akadályoztatása esetén helyettesítik az egyesület elnökét. A helyettesítésre az elnök ad megbízást, ilyen megbízás hiányában, amennyiben a helyettesítéssel kapcsolatosan az elnökségi tagok (alelnökök) között nincs egyetértés, abban az esetben együttesen kötelesek az elnök helyettesítésére.

4./ Az egyesület tisztségviselőinek visszahívása:

Az egyesület elnökét és az elnökség bármely tagját e tisztségéből a közgyűlés visszahívhatja a jelenlévő tagok 2/3-ának szavazatával meghozott határozatával:

1.) bármely egyesületi tag indítványára, ha a tisztségviselő a tisztségéből adódó feladatai ellátására tartósan képtelenné vált,
2.) amennyiben az egyesület nyilvántartott tagjainak legalább egyharmada a tisztségből történő visszahívásra vonatkozó bizalmatlansági indítványt terjeszt elő és bizalmi szavazást kér,
3.) fegyelmi büntetésként, ha a tisztségviselő tisztségéből eredő kötelezettségeit súlyosan és vétkesen megszegi. A fegyelmi eljárás részletes szabályait a közgyűlés által megalkotott fegyelmi szabályzat tartalmazza.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG:

Az egyesület elnöke és az elnökség tagjai (alelnökök) nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói (Ptk. 685.§ b./ pont).

Nem lehet elnökségi tag (alelnök) a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

Az elnökség és a közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b./), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy
felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Az összeférhetetlenség hiányáról az elnökség tagja (alelnök) a tisztség elfogadásával egyidejűleg nyilatkozni köteles.
Az elnökségi tag (alelnök), illetőleg annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

VII.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1./ Az egyesület a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.

2./ Az egyesület bevételei:

1. támogatások
2. pályázati úton elnyert pénzeszközök
3. jogi személy és magánszemély felajánlásai és hozzájárulásai
4. egyéb, gazdasági - vállalkozói tevékenységből származó bevételek,
5. tagdíjak.

3./ Az egyesület vagyona lehet különösen

1. készpénz (bankjegy, folyószámlán lévő összeg)
2. követelés
3. ingó és ingatlan vagyon
4. értékpapír
5. tőkerészesedés

Befektetési tevékenység folytatásához az egyesületnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a közgyűlés fogad el.

4./ Az egyesület a tartozásaiért a saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjat kötelesek megfizetni. A tagok az egyesület tartozásaiért a saját vagyonukkal nem felelnek.

5./ Az egyesület feloszlása vagy más szervezettel történő egyesülés esetén a határozatot kimondó közgyűlés köteles rendelkezni a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon felhasználásáról.

6./ Az egyesület gazdálkodását a közgyűlés és az elnökség határozatai alapján az egyesület elnöke irányítja.

7./ A gazdálkodás részletes rendjét (szervezet, hatásköri tagozódás, döntési funkciók, stb.) az egyesület szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

8./ Az egyesület képviselőjét vagy megbízottját a lakóhelyén kívüli, egyesületi tevékenységéért költségtérítés illeti meg.

9./ Az egyesületi tagdíj:

- az egy tag által fizetendő éves egyesületi tagdíj legalább 1.000,-Ft.

Az elnökség kérelemre, egyéni elbírálás alapján az egyesületi tag részére felmentést adhat a tagdíj megfizetése alól.

VIII.

BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG, KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS, JUTTATÁSOK, PÁLYÁZAT, NYILVÁNOSSÁG:

Az egyesület elnöke a tárgyévet követő május 31. napjáig éves beszámolót köteles készíteni az egyesület működéséről és gazdálkodásáról, amelyet a közgyűlés hagy jóvá egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával.

A beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közgyűlésnek közhasznúsági jelentést kell készítenie.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

1. a számviteli beszámolót;
2. a költségvetési támogatás felhasználását;
3. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
4. a cél szerinti juttatások kimutatását;
5. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
6. a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
7. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az éves közhasznúsági jelentésbe, valamint az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
A betekintési jogot az egyesület elnöke köteles biztosítani oly módon, hogy az egyesületi iratok el ne vesszenek, azokban kár, sérülés ne keletkezhessen.
A betekintési jogot az egyesület székhelyén, munkanapokon 8.00-16.00 óráig lehet gyakorolni.
A betekintési jog gyakorlása során az 1992. évi LXIII. törvényben foglalt rendelkezések betartása és betartatása kötelező.

Az egyesület működésével kapcsolatos valamennyi iratot az egyesület székhelyén kell tárolni.

Az elnökség az alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében a juttatások odaítéléséről írásban benyújtott kérelem alapján dönthet.

Az elnökség az egyes juttatások odaítélésénél pályázati eljárást alkalmazhat, ez esetben a pályázat feltételeit köteles a Lényeg című időszaki lapban nyilvánosságra hozni és a pályázatok tárgyában hozott döntést szintén itt közzétenni.

Az egyesület a közgyűlés és az elnökség döntéseiről, így különösen az egyesület céljai szerinti támogatások odaítéléséről az érintetteket írásban köteles értesíteni, akként, hogy a vonatkozó határozatot 15 napon belül meg kell küldeni az érintettek részére.

Az egyesület által nyújtott támogatásokról évente egyszer összefoglaló jelentés formájában a nyilvánosságot is tájékoztatni kell.

Az egyesület - a működésével kapcsolatos legfontosabb adatokat, az elnökségnek és a közgyűlésnek az egyesület működésével kapcsolatos határozatait, a nyújtott támogatásokkal kapcsolatos pályázatok feltételeit, a pályázatok elbírálásával kapcsolatos döntéseket, az egyesület által nyújtott támogatásokról szóló határozatokat, a támogatásokról készült összefoglaló jelentést, az egyesület szolgáltatásainak igénybevételének módját, valamint az éves beszámolót azok elfogadásától számított 30 napon belül,  a közhasznúsági jelentést  a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30-áig - köteles  a Lényeg című időszaki lapban nyilvánosságra hozni.

A pályázati eljárás rendje:

Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti.

A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van.

A pályázati eljárás pályázati felhívás közzétételével indul, amelyet az elnökség fogalmaz meg és tesz közzé a Lényeg című időszaki lapban.

A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

- az egyesület adatait (név, székhely, adószám, közhasznúsági fokozat),
- az odaítélendő juttatás konkrét megjelölését, pénzbeli juttatás esetén összegszerűségét és a
juttatás esedékességét, továbbá a folyósítás módját,
- a juttatás felhasználásával kapcsolatos követelményeket és az azzal történő elszámolás rendjét,
- a konkrét pályázati feltételeket,
- a pályázat benyújtásának helyét és idejét,
- azt a tájékoztatást, hogy amennyiben a pályázatot elkésve nyújtják be, abban az esetben a
pályázat az elbírálásban nem vesz részt,
- a pályázat elbírálásának végső határidejét és az elbírálásról az érintettek értesítésének módját.

A pályázati feltételek meghatározása során figyelemmel kell lenni arra, hogy azok ne sértsék a diszkrimináció tilalmát (Ptk. 8.§ (2) bekezdés), továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 4. § (1) bekezdés a.) pontja szerint arra is, hogy a tagságon kívül más is részesülhet az egyesület által pályázat útján nyújtott  közhasznú szolgáltatásból.

A pályázatot az elnökség bírálja el és gondoskodik a juttatás odaítélésének végrehajtásáról, a nyertes pályázó elszámoltatásáról, továbbá a pályázat eredményének közzétételéről és az érintettek értesítéséről. Az elnökség évente beszámol a közgyűlésnek az adott évben kiírt és elbírált pályázatokról.

IX.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1./ Az egyesület jogi személy, amit a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételével szerez meg. A közgyűlés és az elnökség a képviseleti jogosultságot esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve más személyekre is átruházhatja.

2./ Az egyesületi tagok felett a fegyelmi jogkört az elnökség gyakorolja, egyesületi tagként az egyesület alapszabályának, szabályzatainak megsértése vonatkozásában.
A fegyelmi eljárás, illetőleg a tag és pártoló tag kizárásával kapcsolatos eljárás részletes rendjét a közgyűlés által megalkotott fegyelmi szabályzat tartalmazza.

3./ Az egyesület megszűnik, ha

1. feloszlását a közgyűlés minősített (2/3-os) többséggel kimondja,
2. más társadalmi szervezettel egyesül,
3. a bíróság feloszlatja,
4. a bíróság megállapítja megszűnését.

4./ Az egyesület politikamentes társadalmi kezdeményezés, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az egyesület párttól, politikai szervezettől támogatást nem fogad el.
Az egyesület pártot, politikai szervezetet, országgyűlési képviselőt és jelöltet, helyi önkormányzati képviselőt és jelöltet, valamint polgármestert és jelöltet nem támogat.

5./ Azokban a kérdésekben, melyről a jelen alapszabály nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint az 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az 1/2005. számú határozattal elfogadott és 1/2006. számú határozattal módosított, a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt alulírott napon és helyen hh. aláírták.

B a j a, 2006. január 5.

.................              ...................      
Bánné Kiss Erzsébet elnök                                  Vukman Eszter jegyzőkönyvvezető

.................              ....................      
Király József  jegyzőkönyv-hitelesítő               Hintősi Krisztina jegyzőkönyv-hitelesítő

Az okiratot szerkesztette és ellenjegyezte: